Minden nap bevehetem a WellBiotyk L. plantarum 299V™-et?

Javasoljuk a WellBiotic L. plantarum 299V™ szisztematikus szedését a bélrendszer egészségének támogatása érdekében. Az L. plantarum 299V™ törzs nem kolonizálja a beleket, ami azt jelenti, hogy nem lakik tartósan az emésztőrendszerben. Az utasítás szerint szedje: napi egy kapszula étkezés közben, ami megkönnyíti a felszívódást. Igyál vizet vagy hideg italt. Ne igyon forró vizet, hogy ne csökkentse a termék hatékonyságát.

Kombinálhatom a WellBiotyk L. plantarum 299V™ más Wellness by Oriflame termékkel?

A WellBiotyk L. plantarum 299V™ minden Wellness by Oriflame termékkel kombinálható. Különösen előnyös prebiotikus rostot tartalmazó itallal kombinálni; akkor kétféleképpen támogatjuk a bélrendszer egészségét: hasznos baktériumok hozzáadásával és táplálékkal biztosítjuk a mikrobiotát alkotó mikroorganizmusok szaporodását. Ha általában nem fogyaszt sok rostot, vagy szervezete erősen reagál a prebiotikus rostokra, ajánlott fokozatosan növelni a prebiotikus rost ital bevitelét, hogy elkerülje az esetleges emésztési kellemetlenségeket.

Szedhetem a WellBiotyk L. plantarum 299V™-et,
ha egészségügyi problémáim vannak és gyógyszereket szedek?

A WellBiotyk L. plantarum 299V™ nem gyógyszerkészítmény. Nem célja semmilyen hiány vagy állapot kezelése vagy enyhítése. Ha egészségügyi problémái vannak, forduljon orvosához a kiegészítő használatáról.

Szedhetem a WellBiotyk L. plantarum 299V™-et, ha ételintoleranciám/allergiám van?

Tekintse át az összetevők listáját. Ha bármelyikre allergiás, jobb, ha nem használja a kiegészítőt.

Szedhetem a WellBiotyk L. plantarum 299V™-et, ha terhes vagyok vagy szoptatok?

Ha terhességet tervez, terhes vagy szoptat, konzultáljon orvosával a kiegészítő használatáról.

Biztonságos-e gyermekek számára a WellBiotyk L. plantarum 299V™ fogyasztása?

A WellBiotyk L. plantarum 299V™ felnőttek (≥18 éves) számára lett kifejlesztve. Nem gyerekekre gondolva hoztuk létre, ezért nem népszerűsítünk olyan marketinget, amely azt sugallja, hogy gyermekeknek kellene fogyasztani. Javasoljuk, hogy a gyermekek elsősorban a kiegyensúlyozott és változatos étrendet étkezzék, melyben számos bélbarát termék szerepel, így tejtermékek (joghurt, kefir, sajt) és rostban gazdag növényi termékek (hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű termékek).

Mik azok a probiotikumok?

A probiotikumok étrend-kiegészítők vagy funkcionális élelmiszerek és italok formájában kaphatók a piacon. Ahhoz, hogy egy terméket probiotikumnak lehessen nevezni, klinikai kísérletekkel kell bizonyítani, hogy a benne lévő élő baktériumok (mikrobiális anyagok) meghatározott dózisban egészségügyi előnyökkel járnak. A kutatások megerősítik a probiotikumok fogyasztásának számos előnyét (Gibson, 2017; Hill, 2015). Számos módon javítják a bél mikrobiomának egyensúlyát és működését:

Versenyeznek a potenciálisan veszélyes mikroorganizmusokkal a táplálékért és a helyért, így gátolják a káros baktériumok fejlődését a belekben.
Segítenek újjáépíteni a bélnyálkahártyát, amely fontos gátat jelent a véráramba jutó káros baktériumok ellen.
Segítik a tápanyagok és ásványi anyagok jobb felszívódását.
Segítenek az immunvédelem serkentésében is – az immunsejtek 70%-a a belekben található!

A probiotikumok ugyanazok, mint a fermentált ételek?

Az erjesztett és pácolt termékek, mint a sajt, joghurt, kefir, savanyú káposzta, kombucha az intenzív mikrobaszaporodás eredményeként keletkeznek. Mivel olyan jótékony baktériumtörzseket tartalmaznak, mint a Bifidobacterium és a Lactobacillus, az étrendbe való felvételük pozitív hatással van a belekre és az általános egészségi állapotra. Ahhoz azonban, hogy egy terméket probiotikumnak lehessen nevezni, klinikai kísérletekkel kell bizonyítani, hogy egészségügyi előnyökkel jár. A savanyúság és a fermentált termékek jótékony mikroorganizmusok forrásai – egészséges élelmiszernek tekinthetők, de nem nevezhetjük probiotikumnak.

Mi a bél mikrobióm?

A bélmikrobióm egy összetett ökoszisztéma, amelyet a beleinkben élő mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok és gombák alkotnak; túlnyomó többségük baktérium. Minden embernek megvan a saját, egyedi – ujjlenyomathoz hasonló – mikrobióma összetétele, sok különböző tényezőtől függően (Gibson, 2017; Milani, 2016). Becslések szerint 40 billió mikroba él a bélben; több van belőlük, mint a saját sejtjeink (Sender, 2016).

A bél mikrobiota számos fontos funkciót lát el a szervezetben (Gibson, 2017; Magnúsdóttir, 2015; Binns, 2013), többek között:

• Segíti az emésztést és a tápanyagok felszívódását.

• Részt vesz a vitaminok, aminosavak és hormonok szintézisében.

• A prebiotikus rostok fermentációja során rövid szénláncú zsírsavakat (butirátot, acetátot és propionátot) termel.

• Pozitív hatással van a perisztaltikára és a bélműködésre.

• Segít “kiképezni” az immunrendszert, hogy megfelelően reagáljon a kórokozókra.

• Erősíti a bélnyálkahártyát és a bélfalat.

• Szabályban tartja a káros mikroorganizmusokat azáltal, hogy gátolja növekedésüket.

A bél mikrobióma egyensúlyát megzavarhatják az öregedés és az életmódbeli tényezők, mint például az antibiotikumok,
az utazás, a stressz vagy az egészségtelen táplálkozás (Gibson, 2017; Binns, 2013).

Az egyensúlyhiány azt jelenti, hogy a káros mikrobák száma nő a jótékony bélbaktériumok számához képest (Wilkins, 2019).
Emésztési zavarok léphetnek fel, például hasi fájdalom, puffadás, székrekedés és/vagy hasmenés, és az immunrendszer rosszabbul működni kezd (McKenzie, 2016).

Mivel a bél mikrobióma az egész testet érinti, az egyensúlyhiány negatívan befolyásolja általános jólétét.

A bélmikrobióma anyagcsere-tevékenysége egy külön szerv működésére hasonlít, amely az anyagcserétől az emésztésen, az immunitáson és a bőr állapotán át a jólétig mindenre hatással van. Ezért a belek gondozása alapfeltétele a jó testi és lelki egészség megőrzésének.

Mi a különbség a PREbiotikum és a PRObiotikum között?

A PREbiotic táptalaj a jótékony bélmikroorganizmusok kifejlődéséhez, míg a PRObiotikum biztosítja ezeket a jótékony baktériumokat, ami segít fenntartani a bélmikrobióta egyensúlyát és javítja a bélműködést. A jótékony bélmikrobák arányának növekedésével több hasznos metabolit termelődik, és csökken a káros baktériumok százalékos aránya, ami mind a bélrendszer, mind az általános egészség szempontjából fontos. Gondoljon a bélrendszerére, mint egy ökoszisztémára – mint egy kertre: a PREbiotikumok olyan műtrágyák, amelyek elősegítik a gyönyörű növények növekedését, a PRObiotikumok pedig olyan új virágok, amelyeket Ön elültet a kertjében. Ahhoz, hogy egy étrend-kiegészítőt PREbiotikumnak vagy PRObiotikumnak nevezhessünk, az egészségre gyakorolt ​​jótékony hatását tudományosan igazolni kell emberek bevonásával végzett klinikai vizsgálatok során.

Miért érdemes rendszeresen probiotikumot szedni?
Általában a probiotikumok nem laknak tartósan az emésztőrendszerben. Nem szaporodnak elég nagy számban ahhoz, hogy átvegyék a veleszületett bélmikrobióta helyét. A csecsemőkorban kialakult natív bélmikrobióta az egész életen át megmarad, így a táplálékkal szállított probiotikumok nagyon nehezen tudják megzavarni a meglévő ökoszisztémát. A bélmikrobióta egyensúlyát azonban megzavarhatják az életmódbeli tényezők (pl. antibiotikum, utazás, stressz vagy egészségtelen táplálkozás), a probiotikumok pedig fontos szerepet játszanak az egyensúly helyreállításában. Mivel nem képeznek kolóniákat a belekben, rendszeresen fogyasztani kell őket, hogy minden egészségügyi előnyt élvezzenek.

Irodalomjegyzék:

• Akerman U, Edvinsson L. Lactobacillus Lp299v-vel vagy anélkül történő gyümölcsitalok hatása a paracetamol gyomor-bélrendszeri felvételére emberben. BMC Res Notes. 2009. március 20.;2:45.
• Binns N. Probiotikumok, prebiotikumok és a bélmikrobióma. Nemzetközi Élettudományi Intézet (ILSI). ILSI Europe Concise Monograph Series. 2013. január 01:1-32.
• Ducrotté P, Sawant P, Jayanthi V. Klinikai vizsgálat: A Lactobacillus plantarum 299v (DSM 9843) javítja az irritábilis bél szindróma tüneteit. World J Gastroenterol. 2012. augusztus 14.;18(30):4012-8.
• Gibson GR, Hutkins R, Sanders ME, et al. Szakértői konszenzusos dokumentum: A Probiotikumok és Prebiotikumok Nemzetközi Tudományos Szövetsége (ISAAPP) konszenzusnyilatkozata a prebiotikumok meghatározásáról és alkalmazási köréről. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2017. augusztus;14(8):491-502.
• Hill C, Guarner F, Reid G és mások. Szakértői konszenzusos dokumentum. A Probiotikumok és Prebiotikumok Nemzetközi Tudományos Szövetsége konszenzusos nyilatkozata a probiotikum kifejezés hatóköréről és megfelelő használatáról. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2014. augusztus;11(8):506-14.
• Hütt P, Shchepetova J, Lõivukene K, et al. Probiotikus laktobacillusok és bifidobaktériumok antagonista hatása entero- és uropatogének ellen. J Appl Microbiol. 2006 június; 100(6):1324-32.
• Jacobsen CN, Rosenfeldt Nielsen V, Hayford AE és mtsai. Negyvenhét Lactobacillus spp. törzs probiotikus aktivitásának szűrése in vitro technikákkal és öt kiválasztott törzs kolonizációs képességének értékelése emberben. Appl Environ Microbiol. 1999. nov., 65(11):4949-56.
• Johansson ML, Molin G, Jeppsson B és mtsai. Különböző Lactobacillus törzsek beadása fermentált zabpehely levesben: az emberi bélnyálkahártya in vivo kolonizációja és hatása az őshonos flórára. Appl Environ Microbiol. 1993 jan. 59(1):15-20.
• Karlsson C, Ahrné S, Molin G és mtsai. A kezdődő érelmeszesedésben szenvedő férfiak probiotikus terápiája a vastagbélben megnövekedett bakteriális diverzitást indít el: egy randomizált, kontrollált vizsgálat. Érelmeszesedés. 2010. január;208(1):228-33.
• Klarin B, Wullt M, Palmquist I és mtsai. A Lactobacillus plantarum 299v csökkenti a Clostridium difficile kolonizációját az antibiotikumokkal kezelt kritikus állapotú betegeknél. Acta Anesthesiol Scand. 2008 Sep;52(8):1096-102.
• McKenzie YA, Thompson J, Gulia P, Lomer MC. A British Dietetic Association szisztematikus áttekintése a probiotikumok felnőttkori irritábilis bélszindróma kezelésében való alkalmazására vonatkozó szisztematikus áttekintésekről és bizonyítékokon alapuló gyakorlati irányelvekről (2016-os frissítés). J Hum Nutr Diéta. 2016. október; 29(5):576-92.
• Magnúsdóttir S, Ravcheev D, de Crécy-Lagard V, Thiele I. A B-vitamin bioszintézisének szisztematikus genomvizsgálata a bélmikrobák közötti együttműködésre utal. Genet Front. 2015. április 20.;6:148.
• Milani C, Ferrario C, Turroni F stb. Az emberi bélmikrobióta és interaktív kapcsolatai az étrenddel. J Hum Nutr Diéta. 2016. október;29(5):539-46.
• Niedzielin K, Kordecki H, Birkenfeld B. Ellenőrzött, kettős vak, randomizált vizsgálat a Lactobacillus plantarum 299V hatékonyságáról irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeknél. Eur J Gastroenterol Hepatol. 2001 Oct;13(10):1143-7.
• Nobaek S, Johansson ML, Molin G és mtsai. A bél mikroflóra megváltozása az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeknél a hasi puffadás és a fájdalom csökkenésével jár. Am J Gastroenterol. 2000 május;95(5):1231-8.
• Sender R, Fuchs S, Milo R. A testben lévő emberi és baktériumsejtek számának felülvizsgált becslései. PLoS Biol. 2016. augusztus 19.;14(8):e1002533.
• Wilkins LJ, Monga M, Miller AW. A dysbiosis meghatározása a krónikus betegségek csoportjára. Sci Rep. 2019. szeptember 9.;9(1):12918. doi:10.1038/s41598-019-49452-y.
• Zia-Ul-Haq M, Riaz M, De Feo V és mtsai. Rubus fruticosus L.: összetevők, biológiai tevékenységek és egészséggel kapcsolatos felhasználások. Molekulák. 2014;19(8):10998-1029. Közzétéve: 2014. július 28.